A DIHK konjunktúrafelmérésében 2023 tavaszán több mint 21 000 vállalat vett részt Németország minden ágazatából és régiójából. Az eredmények azt mutatják, hogy a német gazdaság jelenleg a vártnál robusztusabb, de a reméltnél mégis kevésbé dinamikus.
A DIHK szerint az év eleje óta megfigyelhető "helybenjárás" tendenciűja folytatódik. Ugyanakkor az enyhe javulás ellenére továbbra is hiányoznak a széles körű gazdasági fellendülés jelei, ezért a DIHK idén továbbra is nulla növekedést vár.
Ennek megfelelően a vállalatok jelenlegi üzleti helyzetüket az előző felméréshez képest változatlannak értékelik. Továbbá a válaszadók 34 százaléka "jónak", 15 százaléka pedig "rossznak" értékeli helyzetét. Minden második vállalat (51 százalék) kielégítőnek értékeli helyzetét. A 19 pontos egyenleg, amely megegyezik az előző felmérés eredményével, valamivel elmarad a hosszú távú 21 pontos átlagtól. Elmozdulás csak a különböző szektorokat vizsgálva látható. A kereskedelmi vállalatok esetében például a helyzet romlása figyelhető meg, amit a pozitív és negatív értékelések egyenlegének tizenkét pontról hét pontra való csökkenése mutat. A gyakran energiaigényes, köztes termékeket előállító vállalatok esetében is romlott az üzleti helyzet, 15-ről tizenkét egyenlegpontra. A beruházási javak gyártói az év elejéhez képest jobbra értékelték helyzetüket. Az alapanyagellátás és a szállítási láncokban tapasztalható szűk keresztmetszetek enyhólése miatt a helyzetértékelés egyenlege két ponttal 35 pontra emelkedett.
A válaszadók tavaszi üzleti várakozásai az előző felméréshez képest kissé javultak, de még mindig meglehetősen visszafogottak. Bár a pozitív és negatív várakozások egyenlege kilenc ponttal magasabb, mint az év elején, még mindig negatív, mínusz öt pont. Az energiaárak és az ellátási láncok stabilizálódása ellenére még mindig több vállalat pesszimista, mint optimista. A kilátások tekintetében azonban a különböző ágazatokban is különbségek mutathatók ki. Például az iparban (az egyenleg hat ponttal mínusz hat pontra nőtt) és a szolgáltatási szektorban (az egyenleg kilenc ponttal nulla pontra nőtt) a kilátások sokkal kevésbé visszafogottak, mint más ágazatokban, például a kereskedelemben (egyenleg mínusz 18 pont) vagy az építőiparban (egyenleg mínusz 27 pont).
Ami az üzleti kockázatokat illeti, a továbbra is bizonytalan geopolitikai helyzetre tekintettel a megkérdezett vállalatok elsősorban a hosszú távú, strukturális kihívásokra összpontosítanak, míg a konjunktúrával összefüggő kockázatok némileg háttérbe szorulnak. Az energiaár-stop és az enyhe tél ellenére a válaszadók a továbbra is bizonytalan ellátási helyzetre való tekintettel - bár csökkenő tendenciával (65 százalék az előző felmérés 72 százalékához képest) - leggyakrabban az energia- és nyersanyagárakat nevezik meg üzleti kockázatként. A cégek 62 százaléka (korábban 60 százalék) hasonló gyakorisággal említi üzleti kockázatként a szakképzett munkaerő hiányát, sőt a szolgáltató szektor vállalatai körében ez vezeti a statisztikát. A munkaerőköltségek üzleti kockázata is nőtt, a vállalatok 53 százaléka említi ezt 2023 tavaszán, szemben a korábbi 49 százalékkal. Többek között a magas inflációs ráta miatt minden eddiginél nagyobb arányban nevezték meg a munkaerőköltséget kockázatként az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató szektorban.
Következésképpen a vállalatok következő tizenkét hónapra vonatkozó beruházási szándékait illetően a kép visszafogott. Így a vállalatok 48 százaléka (a korábbi 47 százalék után) nem tervezi, hogy a következő évben változtatna beruházási volumenén. A válaszadók negyede (24 százalék) csökkenteni, 28 százalék pedig növelni kívánja beruházásait. Az egyenleg tehát csak kismértékben, három-négy ponttal emelkedik az év elejéhez képest, és visszafogott beruházási hangulatról tanúskodik. A vállalatok foglalkoztatási szándékai szintén visszafogottan pozitívak maradnak. Az előző felméréshez hasonlóan 17 százalék tervez létszámbővítést, 15 százalék pedig létszámcsökkentésre számít.